Автор: Волощук Мирослав Михайлович – кандидат исторических наук, доцент кафедры всемирной истории Института истории, политологии и международных отношений ГВУЗ «Прикарпатский национальный университет имени Василия Стефаныка». Ивано-Франковск. Украина. Myrko79@rambler.ru
Литература, использованная в статье
Волощук М. М. До питання східнослов’янського походження Петра Петуні // Український історичний журнал. 2011. №3. С.21–35.
Волощук М. М. Русские йобагионы на службе венгерских Арпадов и Анжу в XIII – XIV вв. // Rossica antiqua. СПб., 2012. №6. С.134–166.
Волощук М. Iobagio Zubuzlaus de villa Checher castri de Ung, онуки боярина Судислава та проблема етнічної ідентифікації осадників східних комітатів Угорщини в ХІ – ХІІІ ст. // Княжа доба: історія і культура. Львів, 2013. Вип.7. С.39–48.
Майоров О. Єфросинія Галицька. Дочка візантійського імператора в Галицько-Волинській Русі: княгиня і черниця. Біла Церква, 2013. 224 с.
Майоров А. В. Русь, Византия и Западная Европа. Из истории внешнеполитических и культурных связей ХІІ–ХІІІ вв. СПб., 2011. 800 с.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1992. T.2. (1306–1310). 611 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1996. T.4. (1315–1317). 361 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1998. T.5. (1318–1320). 496 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 2000. T.6. (1321–1322). 434 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1990. T.7. (1323). 509 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics. Budapest; Szeged, 1993. T.8. (1324). 441 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Géczi. Budapest; Szeged, 1997. T.9. (1325). 461 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics és L. Géczi. Budapest; Szeged, 2000. T.10. (1326). 498 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. T. Almási. Budapest; Szeged, 1996. T.11. (1327). 413 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. T. Almási. Budapest; Szeged, 2001. T.12. (1328). 387 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. I. Tóth. Budapest; Szeged, 2004. T.15. (1331). 375 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 2002. T.17. (1333). 325 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó, F. Makk. Budapest; Szeged, 2004. T.19. (1335). 491 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2004. T.20. (1336). 471 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics és L. Géczi. Budapest; Szeged, 2005. T.21. (1337). 531 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2012. T.22. (1338). 531 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2001. T.24. (1340). 477 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2007. T.26. (1342). 621 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Sebők. Budapest; Szeged, 2010. T.28 (1344). 633 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Sebők. Budapest; Szeged, 2007. T.31 (1347). 767 l.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1869. V.7 (1235–1260). 564 s.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1870. V.8 (1261–1272). 479 s.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1871. V.9 (1272–1290). 584 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1829. T.4. V.3. 560 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1841. T.7. V.5. 640 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1842. T.8. V.7. 404 s.
Engel P. Magyarország világi archontológiája 1301 – 1457. CD-диск.
Font M. Siklós középkori története // Város a tenkes alján. Siklós évszázadai / Szer. J.Vonyó. Siklós, 2000. Old.55-76.
Fügedi E. Castle and society in medieval Hungary (1000 – 1437). Budapest, 1986. 162 p.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1966. – K.1 (A–Cs). 910 l.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1987. K.2 (D–Gy). 646 l.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1998. K.4 (L–P). 720 l.
Hazai oklevéltár 1234–1526 / Szer. I. Nagy, F. Deák, Gy. Nagy. Budapest, 1879. 473 l.
Karácsonyi J. A magyar nemzetségék a XIV. század középéig. Budapest, 2004. 1424 l.
Kristó Gy. Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. 252 l.
Petrovics I. Orgyilkosok Temesvárott: merénylet I. Károly király ellen // «Magyaroknak eleiről». Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 2000. Old. 421–434.
Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae: In 2 t. / Ad edendum praeparavit V. Sedlák. Bratislava, 1987. T.2 (inde ab anno MCCCXV usque ad anno MCCCXXIII). 634 s.
Regesta palatinorum et vices gerentium tempore regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica / Critice digessit T. Szőcs. Budapest, 2012. 324 s.
Regesta rerum stirpis Arpadianae critico-diplomatica: In 4 t. / Ed. I. Szentpétery, kézirát. I. Borsa. Budapest, 1987. T.2 (1290 – 1301). V.4. 336 s.
Regestum Varadinense examinum ferri candentis Ordine chronologico digestum descripta effigie editionis a. 1550 illustrantum sumptissimusque Capituli Varadiensis lat. rit. / Сuries et laboris J. Karácsonyi et S. Borovszky. Budapest, 1903. 376 s.
Wertner M. Megjegyzések «A magyar nemzetség a XIII. század középeig» czimü munkára // Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye / Szer. Gy.Schönher és E.Varjú. 1902. K.20. Old. 23–36, 60–72, 128–139.
Information about the article
Author: Myroslav М. Voloshchuk – Ph. D. in History, docent of the Department of World history of the Institute of history political science and the international relations of Vasyl’ Stefanyk Precarpathian National University. Ivano-Frankivsk. Ukraine. Myrko79@rambler.ru
Title: To the question about an identifications of «called Orrus» in the Hungarian Kingdom in XIVth. Magister Nicolaus «dictus» Orrus de genere Pech.
Summary: The paper is about the difficult process of the searching of the reasons of the identifications of the type like dictus Orrus in medieval Hungary in XIVth. There is the one of the famous exemplar of this – Nicolaus dictus Orrus, the son of Aladarus from Pech generation, one of the reacher Hungarian nobilities. There were a some persons with the same names and identifications in Hungary in the beginning of XIVth. Nobody has used the predicatus dictus Orrus from the family of magister Nicolaus. The author mean, there were a fifth mode of the genesis of the appearing of calling and the transformation of dictus Orrus in this time in Hungary.
Keywords: Nicolaus dictus Orrus, Pech family, Karl Robert, Rus’, Hungary.
References (transliteration)
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1992. T.2. (1306–1310). 611 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1996. T.4. (1315–1317). 361 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1998. T.5. (1318–1320). 496 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 2000. T.6. (1321–1322). 434 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 1990. T.7. (1323). 509 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics. Budapest; Szeged, 1993. T.8. (1324). 441 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Géczi. Budapest; Szeged, 1997. T.9. (1325). 461 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics és L. Géczi. Budapest; Szeged, 2000. T.10. (1326). 498 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. T. Almási. Budapest; Szeged, 1996. T.11. (1327). 413 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. T. Almási. Budapest; Szeged, 2001. T.12. (1328). 387 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. I. Tóth. Budapest; Szeged, 2004. T.15. (1331). 375 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó. Budapest; Szeged, 2002. T.17. (1333). 325 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. Gy. Kristó, F. Makk. Budapest; Szeged, 2004. T.19. (1335). 491 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2004. T.20. (1336). 471 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. L. Blazovics és L. Géczi. Budapest; Szeged, 2005. T.21. (1337). 531 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2012. T.22. (1338). 531 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2001. T.24. (1340). 477 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Piti. Budapest; Szeged, 2007. T.26. (1342). 621 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Sebők. Budapest; Szeged, 2010. T.28 (1344). 633 l.
Anjou-kori oklevéltár / Szer. F. Sebők. Budapest; Szeged, 2007. T.31 (1347). 767 l.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1869. V.7 (1235–1260). 564 s.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1870. V.8 (1261–1272). 479 s.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus / Ed. G. Wenzel. Pest, 1871. V.9 (1272–1290). 584 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1829. T.4. V.3. 560 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1841. T.7. V.5. 640 s.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / Studio et opera G. Fejer. Budae, 1842. T.8. V.7. 404 s.
Engel P. Magyarország világi archontológiája 1301 – 1457. Compact Disc.
Font M. Siklós középkori története // Város a tenkes alján. Siklós évszázadai / Szer. J.Vonyó. Siklós, 2000. Old.55-76.
Fügedi E. Castle and society in medieval Hungary (1000 – 1437). Budapest, 1986. 162 p.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1966. – K.1 (A–Cs). 910 l.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1987. K.2 (D–Gy). 646 l.
Györffy Gy. Az Árpadkori Magyarország történeti földrajza: 4 k-ban. Budapest, 1998. K.4 (L–P). 720 l.
Hazai oklevéltár 1234–1526 / Szer. I. Nagy, F. Deák, Gy. Nagy. Budapest, 1879. 473 l.
Karácsonyi J. A magyar nemzetségék a XIV. század középéig. Budapest, 2004. 1424 l.
Kristó Gy. Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. 252 l.
Majorov Aleksandr. Yefrosynija Halytska. Dochka vizantijskogo imperatora v Galytsko-Volyn’skij Rusi: knjagynja i chernycja [Ephrosynia Galitska. The daughter of the byzantine Emperor in Galithian-Volhynian Rus’: the Princess and nun]. Bila Cerkva, 2013. 224 s.
Majorov Aleksandr. Rus’, Vizantija i Zapadnaja Yevropa. Iz istorii vneshnepoliticheskich i kulturnych svjazej ХІІ–ХІІІ vv. [The Byzantium and the West Europe. From the history of the foreign politic and the cultural relationships in XII–XIIIth] Sankt-Petersburg, 2011. 800 s.
Petrovics István. Orgyilkosok Temesvárott: merénylet I. Károly király ellen // «Magyaroknak eleiről». Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 2000. Old. 421–434.
Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae: In 2 t. / Ad edendum praeparavit Vincent Sedlák. Bratislava, 1987. T.2 (inde ab anno MCCCXV usque ad anno MCCCXXIII). 634 s.
Regesta palatinorum et vices gerentium tempore regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica / Critice digessit T. Szőcs. Budapest, 2012. 324 s.
Regesta rerum stirpis Arpadianae critico-diplomatica: In 4 t. / Ed. Imre Szentpétery, kézirát. Iván Borsa. Budapest, 1987. T.2 (1290 – 1301). V.4. 336 s.
Regestum Varadinense examinum ferri candentis Ordine chronologico digestum descripta effigie editionis a. 1550 illustrantum sumptissimusque Capituli Varadiensis lat. rit. / Сuries et laboris János Karácsonyi et Samu Borovszky. Budapest, 1903. 376 s.
Voloshchuk Myroslav. Do pytannja schidnoslovjans’kogo pochodzhennja Petra Petuni [To the question about the east-Slavonic origin of Petrus Petene] // Ukraiskyj istorychnyj zhurnal. 2011. №3. P.21–35.
Voloshchuk Myroslav. Russkije iobagiony na sluzhbe vengerskich Arpadov I Anzhu [Ruthenians iobagiones on the service of Hungarian Arpads and Anjou] // Rossica antiqua. Sankt-Petersburg, 2012. №6. P.134–166.
Voloshchuk Myroslav. Iobagio Zubuzlaus de villa Checher castri de Ung, vnuki Sudislava i problemy etnichnoji identyfikaciji osadnykiv schidnych komitativ Ugorshchyny v ХІ – ХІІІ st. [Iobagio Zubuzlaus de villa Checher castri de Ung, the nephews of Sudyslav and the problem of the ethnic identification of the settlers of the east comitates of Hungary in XI–XIIIth] // Knjazha doba: istorija i kultura. Lviv, 2013. V.7. P.39–48.
Wertner Mór Megjegyzések «A magyar nemzetség a XIII. század középeig» czimü munkára // Turul. 1902. K.20. Old. 23–36, 60–72, 128–139.
Достарыңызбен бөлісу: |